Női pedofilok
A női pedofilokat a legnehezebb elkapni. Nagyon meg tudnak húzódni a háttérben, a sötétben és mindent ki tudnak magyarázni az "anyai szeretettel". Általában gyermekkorukban ők is átélték a szexuális abúzust valamilyen formában. Rejtett agresszióként elő is tőr belőlük felnőttkorban. Rájuk abszolút jellemző az, hogy azt mondják róluk, hogy "mennyire szeretik" a gyerekeket! Csak úgy, mint a férfi pedofiloknál! Mert valljuk be, egy normális anya nem fog rajongani más gyerekéért, ő elvan a magáéval, nem vágyik a másikéra, vagy nagyon sok gyerekre. Persze, a pedofil anyák az ilyenekre mondják (elterelő hadműveletként), hogy azok önző barmok, mert nem vállalnak több gyerekeket! Fordítsuk ezt meg egy kicsit: minek vállal egy nő mondjuk három-négy, v. több gyereket?! Minek? Ja, mert ő szereti a gyereket! Miért is szereti? Mit is szeret rajta?
Saját magam találkoztam női pedofilokkal! Nehéz ellenük tenni valamit. Róluk is csak onnan tudjuk, hogy pedofílok, hogy az áldozatok, gyerekek árulkodnak róla. A gyermekek viselkedése.
Van, olyan női pedofíl, aki "csak" kukkolni szereti a gyerekeket. Ürügyet keres mindig, hogy a gyerekeket levetkőztethesse, hogy láthassa meztelenül. (Pisiléskor, kakáláskor, fürdéskor, tisztába tevéskor stb.) Mint már említettem a saját nagyanyám szerette a fiait még felnőtten is gatyában látni! Élvezte. Azt is élvezte, hogy minket megrontatott a fiával. A látványra gerjedt. Tehát nem ő nyúlt hozzánk, hanem mással csináltatta, úgy, hogy ő tudta, látta.
A férjem esetében is hasonlóan nyilvánul ez meg. Amikor a férjem kicsi volt, az anyja arra panaszkodott, hogy összeakadt a lába, ha a fia figyelte őt a kiságyból! (Normális anya erre nem így reagál, sőt, úgy is intézi a dolgait, hogy a gyermek lássa őt, hogy megnyugodjon, anya ott van, nem ment el.) A férjem fitymájából vágatott le, mert le volt neki tapadva! Ugyanis, kicsi korában úgy keleltt moskakodnia, hogy az anyja ráparancsolta, hogy huzigálja a fitymáját és mossa meg! (Ma már erről sok FÉRFI gyermekgyógyász ír, hogy el a kezekkel a fiúk fütyijétől!!! Még az sem probléma, ha 10 éves korában le van neki tapadva!!!) A "műtét" után pedig kifejezetten húzigáltatták vele (egyenesen vezetett ez később önkielégítéshez! És fogalma sem volt még akkor arról, hogy ő honnan a bánatból tudja, hogyan kell önkielégíteni!) Persze az anya ott volt végig és nézte...csinálta is volna, ha a gyermek hagyta volna! Maga a kisgyermek szólt rá, hogy ne nyúljon neki hozzá! Mondanom sem kell, felnőtt korára irtó nagy trauma volt ez neki....nehéz ezek után férfiként viselkedni már egy igazi nővel!
A férjeméknél nem volt elég, hogy van három fiuk, nekik még kellett az intézetből! (Érdekes, nem?) Az értelmi szerző az anya, aki vallási köpenybe burkolta az egészet. Beállította missziómunkának. Ami így szép is lenne....de vagy 10 intézeti gyermek talán már egy kicsit sok a három saját (majd később született még egy saját lány) mellett! Az agresszió sokféle formája megmutatkozott már itt. Apa részről kemény verekedések (nem volt kivétel, minden gyereket!), az anya részéről is. (Arra a kifakadásra, hogy minek kellett őket kihozni, az anya azt válaszolta, hogy így legalább eloszlik a verés!) Szexuális visszaélések is mentek...lányok meztelenre való vetkőztetése, csak, hogy egy példát említsek. A gyermekek egymás között is fajtalankodtak....(nagyobb fiú a kicsit molesztálta, nagyobb fiú a kisebb lányokat molesztálta). És ez mind-mind vallásos családban.
A nővérem szintúgy viszi tovább az agresszori szerepet. Ő maga is pedofíl áldozat. A nagybátyám vele kezdte a zaklatást. Ő nem ismeri be, szerinte csak én vagyok kurva! Viszont a tüneteket produkálja! Saját magát elárulja. És a legnagyobb baj...hogy viszi tovább. A fiain éli ki az elfojtott agressziót. Minden formában. Mindig az mondta, hogy ő a fiait kicsinek jobban szerette, mint most, hogy már nagyobbak! Naná! Olyankor azt lehet velük csinálni, amit csak akarsz...főleg, ha az anyjuk vagy!
Lehetetlen vállakozásnak tűnik őket elkapni. A férfiak főként nem beszélnek ilyen súlyos bántalmazásról, hiszen tőlük várjuk el, hogy igazi férfiak legyenek...és nem megy nekik! Talán ez az egyik ok, hogy oly sok férfi kábítózik, szerencsejátékozik, iszik stb. Valahol próbálnak felejteni. Mert bevallni?! Nem, azt nem! Nem merik! Úgy gondolják, senki sem hinne nekik, hiszen az az anyjuk! Ő nem bánthatta őket! Ő "csak szerette" őt!