Amikor az anya pedofil

A férjem közel negyven évesen mer csak szembenézni a múltjával. Kemény csata és harc. Főleg, amikor az anya pedofil. Szinte idegösszeomlása van a traumák feldolgozásától. A saját családját is kikészítette vele. Majdnem én is feladtam mellette. A fiúnk is.... Sokat segít neki egy régi ismerős, akivel beszélget erről. Íme, a párbeszéd:

Férjem: Szia Márta! Már beszéltem Timivel is,hogy leírom neked azt,hogy miért is osztok meg olyan képeket és hozzászólásokat. A könyveinkben is benne van rejtve. 75 után születtem bele abba a családba és "szektába",amiben vagyunk most is. Sátán kikért bennünket...A szétválás,a családi és egyház politikai problémák felőrölték az idegeinket már gyermekként is . Tudod,amikor a szülőknek fontosabb a vallás és a rokonok,mint a gyermekeik,sőt a pénz és a régi sérelmeik,gyermekkori traumáik...Konkrétan anyám azon sírt,hogy F......-on kell élnie és távol van a rokonaitól,ráadásul a munkahelyét és iskoláját is otthagyta apám és miattunk...Apám meg a fizikai bántalmazást és a katonaságnál elszenvedett 2 évi traumákat nyögte,amihez hozzájött a család eltartása és az iskolázottság hiánya...MI ITTUK MEG MINDENNEK A LEVÉT!!!! Anyám gyógyszerfüggése,öngyilkossági kísérlete, apám agresszívitása... Szóval ma miért is vagyunk azok,akik...?! Miért morgolódom?! Olyan szép az élet,de mégsem. Mindketten szexuálisan kihasználva,fizikailag és testileg-lelkileg meggyalázva sérülve próbálunk élni Timivel és nevelni a fiunkat,akinek már nincsenek nagyszülei... A szüleim élnek,de lelkileg halottak számunkra. Adventisták,de hiába járnak gyülibe,ha ez csak a látszat.

Márta: Kedves Árpi! Voltunk abban a korzetben, emlekszem edesapadra, meg ratok is, hogy milyen felelemben eltetek. Tudom, hogy nagyon nehez elfelejteni, ami tortent, de ha nem teszed meg, teljesen elvalaszt teged a jo Istentol. Neha muszaj nevetni, pozitivan gondolkodni, mert az ember beleorulne. En olyan helyzetbe kerultem par eve, hogy mar az ongyilkossag is megfordult a fejemben. De jo az Isten es hidd el, ha nekem segitett, nektek is fog. A satan tudja, hogy keves ideje van, mindent es mindenkit felhasznal ellenunk. De en tudom, hogy ti szeretitek Ot es ez a lenyeg. Gondolj arra, hogy a szomoru lelek megszaraztja a csontokat. Nem fogsz tudni Istenhez vezetni embereket, ha nem engeded el a regi serelmeket. Pedig nekunk ez a dolgunk.

Férjem: Tudod,most is nekik dolgozom,mert még nincs vége a rabszolgaságunknak,pedig ma szombat van...,de ahogy mondod,szeretjük Istent és ha a pusztában is vagyunk a jószág mellett,mint Dávid és Mózes,míg a többiek csak harcra készen ácsorognak rettegve Góliáttól,a fáraótól... Érted mire gondolok... Egy különbség van!!!! Nekünk nem megölni kell őket,hanem megvárni Isten szabadítását...Hát várunk...

Márta: Igy van, Isten a biro. A vegen mindenki azt kapja, amit megerdemel.

 

A gyermekek verése,molesztálása,megalázása...nem magánügy!!!!! És a gyüliben olyan "jólneveltek" ezek a felnőttek mint a leprás Simon... 

Márta: Mert biztosan te voltál a megtestesítője annak, amit szeretett volna egy férfiban látni. Nem tudom ezekre a választ. Istennél vannak, és lehet, hogy Ő nem ad választ még egy jó darabig. Egyszer kérdőre vontam az Istent, hogy meddig kell még külön élnem a gyerekeimtől, én külföldön, ők meg otthon, aztán álmomban azt láttam és hallottam, hogy az Isten órája nem a miénk szerint jár. Azóta már több előadást is hallottam ezzel kapcsolatban, de ezt nem felejtem el. Hagyjam az igazságosan ítélőre. Szerintem a szüleid sem tudnak szabadulni a bűntudattól, ha még van kapcsolatuk Istennel. Tudod, én családgondozóként dolgoztam pár évig, nagyon nehéz a család belügyeibe beleavatkozni. Meg a magyar mentalitás itt is megmutatkozik, hogy miért én tegyek bármit. Mindig eszembe jut Babits Jónás imája, hogy bűnösök közt cinkos, aki néma. Hát, a gyüli sem avatkozott be, mert nem akartak (vagy nem mertek) apukáddal szembeszállni. Ismerték, milyen. Nem tudom. Én rövid ideig voltam abban a körzetben, nem tudtam kiismerni teljesen.

 

Férjem: Igen,beszéltem velük erről és anyám mindig is irányított,hogy az legyek,akinek ő akar látni,de én nem az vagyok!!!!! Apámmal is ez a helyzet,mert ő nem lelki terrorral,hanem erőszakkal formált olyanná,amilyenné akart,de én nem az vagyok! Olvastad a könyvemet? Sokan nem értették,hogy mi ennek az előzménye és mit miért teszek...Isten törvénye az,hogy tiszteld anyádat és apádat...Másokat ütöttem helyettük!!!!!

Márta: Igen, mert ellenük nem fordulhattál. Nem értettem soha az ilyen nevelési módszert. Nekem nagyon jó szüleim voltak ilyen szempontból, igazság szerint meg tudlak érteni, de átélni nem tudom, amin átmentél. Csak sajnállak, hogy szörnyű gyerekkorod volt, ami rányomta a bélyegét az eddigi életedre.

Férjem: Az a szörnyű,hogy a gyermekkorom kettős volt: Szép is,meg tragikus is...A vallási életem szintén. Csodás Jézussal lenni és Istent imádni,de ha hozzád vágják a szombatiskolát,amikor készen ülsz indulásra várva és menekülsz a gyülibe azzal a reménnyel,hogy oda nem hozza utánad sátánt...,de ott már Sátán a másikban tombol és az is kezdi...akkor hova meneküljek?! Sokat kerékpároztam,róttam a kilométereket,még L-lel is... Jó emlékeim vannak tehát...IS...is vannak,érted...

Úgy érzem magam,mint Jákób,aki harcolt és Izráél lett..

 

Márta: Satoraljaujhelyen voltunk a TK taborban. Zs. A. tartott nagyon jo eloadast Jakobrol. Majd atkuldom neked, ha hazamentem.

Férjem: Köszönöm! Békés szombatot és új hetet nektek! Nagyon szép az,amit megosztanak egyre többen a Traumák helyreállításáról,egyesülésről,meg minden,de a valóság az,hogy sokan kizárva,gyűlölettől és megvetéstől,bűntudattal a szívükben haltak meg. Nem lehettek egyháztagok,mert azt hirdették,hogy egyedül Jézus a megváltó...Tudod,hiába kaptunk házastársat Istentől és alapítottunk új családot,ha a régi családjaink és rokonaink ugyanazok a megtéretlen bűnös emberek maradtak. Ma is vernének,molesztálnának,gúnyolnának...,ha nem lennénk felnőttek és nem hagytuk volna őket ott. Ők megbocsátóaknak mondják magukat,de ha mi azt mondjuk,hogy ti követtetek el bűnöket velünk szemben igazságtalanul,sőt nem változtatok semmit,akkor egyből a nyakunknak ugranának....Marad az ember bizalmatlan és jó távol,ha teheti...

Márta: Kedves Árpi! Valamiért nem sikerült a Jákób másolása, de megpróbálom még egyszer megszerezni. A másik, hogy reggelente olvasom a Mai Ige című kiadványt. Abban olvastam a következőt, amit elküldök. Nem tudom, hogy segít-e kicsit, de szeretném, ha kicsit le tudnád tenni ezt a nagy terhet a válladról, mert úgy érzem, hogy lassan felőröl téged. Ha bármit tehetünk értetek, csak szóljatok. Itt a cikk. "Bocsáss meg! „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.” (Máté 5:7) Schopenhauer, a német filozófus az emberi fajt a tarajos sülökhöz hasonlította, melyek összebújnak egy téli éjszakán: „Minél hidegebb van odakint, annál szorosabban bújunk össze, hogy melegedhessünk. De minél közelebb kerülünk egymáshoz… annál jobban szurkáljuk egymást hegyes tüskéinkkel. Így a földi tél magányos éjszakáján végül elsodródunk egymástól, egyedül kóborolunk, és magányunkban halálra fagyunk.” Mi a megoldás? „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12). Ronald Reagan elnök megértette ezt. Egy 1981-ben ellene elkövetett merénylet után lánya, Patti Davis ezt nyilatkozta: „Másnap apám azt mondta, tudja, hogy fizikai gyógyulása egyenesen arányos azzal, hogy meg tud-e bocsátani John Hinckley-nek. Krisztusi gondolkodásra adott példát azzal, hogy megmutatta nekem: a megbocsátás a kulcsa mindennek, beleértve a fizikai egészséget és gyógyulást is.” Talán régi sebek kínoznak: bántalmazó szülő, hűtlen házastárs vagy egy rosszul sikerült üzlet. Az is lehet, hogy a sebek még egészen frissek: egy elmaradt előléptetés, egy ki nem fizetett adóság, vagy, hogy gyermekeid úgy tűnik, elfelejtették, hogy létezel. Bármi is az, neked kell döntened, hogy túlteszed magad rajta, vagy elégtételt követelsz. Engeded gyógyulni, vagy gyűlöletté változtatod. Elengeded vagy tartogatod a neheztelést. Vigyázz, mert a neheztelés felemészt belülről! Felszítja a tüzet, élteti a lángot, feleleveníti a fájdalmat. Gondolkodj el azon, vajon hozott-e megkönnyebbülést a neheztelésed? Ha ma ott állnál annak a sírja felett, aki fájdalmat okozott neked, szabad lennél? Kétlem. „Boldogok az irgalmasok…” (Máté 5:7), mert még nagyobb kegyelemben részesültek – Istentől kapott kegyelemben – és a megbocsátás a kulcsa annak, hogy ezt megértsük."

Férjem: Kedves Márta! Naponta ,sőt éjjelről éjjelre máson sem jár az eszem,csak azon,hogy mi a megoldás,de az nem a megbocsátás...Ha az lenne,akkor mindenki üdvözülne és a mennybe jutna...Tudod,ha az emberek pofon ütnek és te odatartod a másik arcodat is,mindig verni fognak,míg csak élsz. Jézus ezt itt megtapasztalta közöttünk.Én úgy nőttem fel,hogy anyámnak mindig szólni kellett,hogy "Ne nyúlj hozzám!" Nem engedtem,hogy megsimogasson,bámuljon fürdés közben,vagy öltöztessen. Már kis koromtól szégyenlős lettem,mert ő nem állta meg,hogy ne bántson...Apám fizikailag élt vissza az erejével és menekültünk a "józan bolond" elől,persze hiába...Nekem az Isten képem is ilyen lett. Félni és nem megbízni benne...Szerinted hogyan lehet egy szerető Istent ezek után megtalálni? Hol keressem? Sem a családban,sem a gyüliben,sem a világban...Én sokat csellengtem kerékpáron az országban akkoriban...Még csak irataim sem voltak...Magamba zárkóztam. Most is ez van,mert magányos farkasként élek,dolgozok,létezek. Timi és a fiam próbálnak megérteni és szeretni,de nehéz...Próbáltunk Timivel megbocsátóan közeledni a rokonok,hittestvérek és a világ felé,de ezzel nagyon csúnyán visszaéltek,mert a megbocsátás csak akkor működik,ha van megbánás,megtérés...Ők azonban nem változtak semmit! Mi sem,mert úgy látszik,hogy az "áldozat" szerepet ránk írták,nekünk osztották ki...

Márta: Kedves Árpi! Már korábban elolvastam a leveled, csak agyaltam, hogy milyen okosságot tudnék neked írni, hogy kizökkentselek ebből a rendkívül nehéz állapotból. De sajnos semmi okos nem jutott eszembe. Azt nagyon sajnálom, hogy az Isten-képed olyan, remélem, nem maradt úgy, és most már egy jóságos Atyát látsz amikor Istenre gondolsz. Belegondoltam abba, amit írtál. Hát, ha nekem valami hasonlót kellett volna átélnem, biztos, nem élnék már. Vagy a börtönben lennék. Az ember azon is felháborodik, ha rokon, ismerős, vagy barát csinál ilyet egy gyerekkel, nem még hogy a saját anyja, mert szerelmes a jól sikerült gyerekébe! Tudod, az jutott eszembe, hogy te kicsiben átélted Sodoma és Gomora bűnös világát. Rettenetes lehetett és most is az. De valahogy mégiscsak el kellene engedned, mert teljesen kikészít téged és örömtelenül, dühösen éled az életedet. Az Úr úgyis megadja a "jutalmat" nekik is. Tudom, nem könnyű. Nekem nem ilyet kellett megbocsátanom, az is nehezen ment, de ha te nem próbálod meg, más nem tudja helyetted. Én először arra gondoltam, hogy különb ember vagyok, mint ő, mert én nem csinálnék olyat, amit tett velem. Ez segített. Aztán azt mondogattam magamnak, hogy szegény, sajnálatra méltó, mert ilyet tett. Aztán úgy kezeltem, mint az idegent. Ha találkoztunk, köszöntem, de semmi több. Több év eltelte után már úgy tekintek rá, mintha nem történt volna semmi. Ő meg nem tudja, hogy miért változtam meg, de nem kérdezett rá, pedig elmondtam volna. Tudom, hogy sokkal nagyobb volumenű a tied, de ne tedd magad tönkre. tudod, hogy Timinek se könnyű. Szeretne ő is segíteni, de nem tud. A gyereknek meg még rosszabb. Ők nagyon érzékeny "radarok", mindent észrevesznek. Na, most mindenfélét írtam, győzzed elolvasni. Csak annyira sajnállak és úgy szeretnék segíteni neked valahogy, hogy ne maradj ebbe az állapotba, mert felőröl. Ha tudok valamiben segíteni, vagy Laci, akkor csak szólj, írj, gyere, szívesen látunk. Boldog szombatot nektek (már amennyire lehet). Amerikában volt egy testvérnő szobájában egy nagy smile-jel, és az volt aláírva, hogy ."Mosolyogj, Isten szeret téged!"

Férjem: Szia Márta! Tényleg elég sok betűt,szót látok és olvasok tőled,de nem fog ki rajtam,mert látom,hogy segíteni igyekszel. Időm van,mert már közel negyven éve küzdök a pedofília ellen és kutatom a lehetőséget úgy a pedofilok,mint az áldozataik gyógyítására...Elvégeztem a lelkigondozás,pszichológia,mentálhigiénia összes kurzusát,továbbképzését,hogy rájöjjek a miértekre.Voltak beszélgetéseim áldozatokkal és elkövetőkkel egyaránt és amikor Timivel leveleztünk és találkoztunk végre megtaláltam azt a /sors/ társamat,akit Isten rendelt mellém. A szakdolgozatomat is erről akartam írni,de megakadtam. Írjam le,hogy gyermekszombatiskolán a tanító egy életre tönkretette a kisgyermekeket,vagy azt,hogy az a lelkipásztor,akire mindenki felnéz és össze-vissza hazudozik a szószékről egy pedofil degenerált....vagy az a házaspár,akik a gyermekeik mögött ülnek egy sorral,nem azért figyelik a gyermekeiket,mert védik és szeretik,hanem azért,mert úgy elverték,hogy nyoma maradt és félnek,hogy meglátják rajtuk... Nem folytatom és ahogy a fősuliról hazafelé tartva földhöz vágtam a táskám és azt mondtam,hogy nyugalom és hallgatás... most is váltok...... Ma is én voltam szolgálatban a teheneknél,mint minden nap és a szombatot rontottuk...,mert a tehenek ettek ,ittak és tejeltek,míg én etettem és fejtem őket. Csak így lehetnek minden szombaton nyugodtan az imaházban a szüleim és testvéreim...,de közben Vankó Zsuzsa előadásait hallgattam a fogyatékosok lelkigondozásáról,idősek és betegek lelkigondozásáról és a szenvedélybetegek (függősekben szenvedők) és családtagjaik lelkigondozásáról. Tudod, mit mondott? Hogy egy fiatal és csinos nő az alkoholbetegeknek rendezett táborban így vallott: "Gyermekkoromban szörnyű dolgokon mentem át, amik miatt az alkoholizmusba menekültem." Zsuzsa látta, hogy a mindig vidámnak ismert fiatalasszony nagyon megtörten és gyászban van. Ő ezt nem tartotta egészségesnek és azt mondta neki, hogy csak annyira szabad a múltra tekinteni, amennyire nagyon muszáj, és nézzen előre, felejtse el a múltat. Idézte azt, amit Pál mondott, hogy amik a hátam mögött vannak, elfelejtvén, ami pedig előttem van, nekik dőlve, célegyenest..... Ezzel csak az a probléma, hogy így a gyülekezeteink tele lesznek pedofilokkal, nem megtért tagokkal, és az egész "tészta" olyan Sodoma-Gomorrává válik ettől a kovásztól, hogy nem lesz előre, aminek neki dőljünk. Tudod, mit mondott anyám, amikor konfrontálódtam vele? Számtalanszor azt mondta, hogy többé soha nem tenne ilyet, és csak folytatja. Most már nem velünk, hanem az unokáival. Látom, a tetteik gyümölcsét.... A fiúnk nagyon keveset volt náluk, és már rég nem jár oda önszántából. Mi még jártunk oda egy darabig, de semmi nem változott. Semmi...A remény bennünk van, de míg itt élünk, addig nem adjuk fel a harcot. Két dolgot teszünk: a pedofília ellen harcolunk, és reménykedünk, hogy az áldozatok megtalálják Istent, van remény az elkövetőknek is, míg élnek, de ha nem változnak, Isten sem fog változni. Várunk....

Márta: Hat, nagyon elszomoritottal. Gondoltam., hogy nem egyszeru, de remeltem, hogy van valami gyogymod. Tudom, hogy az "egyoldalu" (csak mi beszelgetunk, a szulokkel nem), beszelgetes nem hozhat megbekelest, de remeltem. Azt nem ertem, hogy miert engedik meg a testvereid azt, hogy az unokakkal ugyanazt tegyek. Az, hogy ti nem engeditek oda a fiatokat, az jo. De a tobbiek nem gondolkoznak? Nem tudom, mit kene tenni. Ez mar beleillik a buncselekmeny kategoriaba. Nem gondoltal a feljelentesre? Kis megleckeztetes, szamonkeres nem arthat. Vallalni a tetteinkert a felelosseget. Ezt tanitjuk a gyerekeinknek mar kicsi kortol.

Férjem: Elszomorító,sőt elkeserítő ez az egész bűnös világ így ahogy van,de lesz vége!!! Lesz,mert Jézus visszajön és véget vet a "fejlődő világnak"...A Timi nagybátyját feljelentettük azért,amit tett,de elévülésre hivatkozva ejtették az ügyünket.Ekkor fordultunk a médiához(TV,rádió,Újságok és magazinok,sőt könyveket is írtunk ...) Annyit értünk el vele,hogy most már nincs elévülés és a feleségem nagybátyja elvesztette a családját és megveti mindenki a rokonai és falubelijei is...Igen ám,de Timi nővére,aki az öcsém felesége,még tartotta a kapcsolatot a rokonaival a feljelentésünk után is ,sőt meg is látogatta a Timi nagybátyját is. Nem értettük,hogy miért. Azt sem értettük,hogy miért próbálnak minket leállítani és elhallgattatni. Idővel kiderült,hogy a feleségem nővére a négy fiával is úgy bánik,mint Timivel bánt kiskorukban. A feleségem elmondta,hogy a nővére nem tartotta tiszteletben az intim testrészeit és a fiait már adventistaként vonja bele olyanokba,amikbe tilos. Anyámékat figyelmeztettem,hogy ha ezt tovább folytatják mi innen elmegyünk és itt is felégetünk mindent magunk után. Anyám azonnal a nyugtatóival próbált "etetni",de már nem tud gyógyszerekkel kábítani. Az a szörnyű,hogy amikor az intézeti gyermekeket verték és nyomorgatták,akkor én szóltam a gyermekvédelmiseknek,de akkor kijöttek és azt mondta a GYIVI igazgatója,a megyei közgyűlés akkori elnöke apámnak,hogy :" Lacikám,úgy verd a gyerekeket,hogy ne maradjon nyoma!" Azaz verheti,csak ne látszon...és akkor kapták meg a szüleim a Kádár János emlékérmet és készült rólunk a film is....frown hangulatjelfrown hangulatjelfrown hangulatjel Nem tudom,hogy érted-e,hogyan dolgozik Sátán a háttérben.Most mi nem járunk gyülibe és mi vagyunk eltéve láb alól,hogy ne legyen baj... Szóltunk a gyermekvédelmiseknek az unokaöcséim miatt és azt kaptuk,hogy nincs bizonyíték,sőt rágalmazásért még mi kerülhetünk börtönbe,ha nem fogjuk be a pofánkat. Tudod,nekem a nemi szervemen ott a forradás,Timinek is bizonyított a megrontása,de olyan dörzsöltek a pedofilok manapság,hogy kell egy pár évtized,mire rábizonyítják az áldozatok,csakhogy az még semmi,mert vagy kimagyarázza,letagadja,vagy mindenki ellene fordul az áldozatnak és így is,úgy is elhallgattatják...Tudod,amikor szóltunk a lelkésznek,azt mondta,hogy nincs bizonyítékunk és bár a gyanú fennáll és ő is tapasztalt "furcsaságokat",jobban tesszük,ha nem vádaskodunk...Egyébként ő is "furcsa"...,ha érted mire gondolok...DE NINCS BIZONYÍTÉK!!!!! most....Az idő nekünk dolgozik,mert a gyermekek,áldozatok felnőnek... Olvastad ezeket a könyveinket? Ha szeretnéd elolvasni szívesen elküldöm itt neked....

Márta: Nem olvastam a könyveiteket, én csak azzal találkoztam, amit először írtál a szkanderozásról írtál. Olyan ez, mint akit megerőszakolnak. Elég nagy trauma, de még neki kell bizonyítania, hogy nem ő ajánlotta fel a testét. Borzasztó, Sodoma és Gomorra. Sokszor elgondolom, hogy Isten milyen szomorú lehet ezek miatt a bűnök miatt is. Tudom, hogy nem vagytok egyszerű helyzetben, de nem lenne jobb valahova elköltözni? Mert itt minden emlékeztet a rossz dolgokra. Bár az átélt borzalmak emlékei máshol is kísértenének. Nem tudom, mit kellene tenni. Csak azt tudom, hogy ez nem jól van így. Persze, várunk Isten szabadítására, de addig? Hogyan lehet ezzel együtt élni? Fel se tudom fogni.

Férjem: Bennünket erre választott ki Isten. Többször is költözni akartunk,árultuk a házunkat is évekig,de nem futhatunk el mindig és mindenhonnan. A türelem Istentől ered,mert Sátánt még mindig hagyja "futni",pedig már épp eleget rombolt...Tudod,kell idő,hogy mindent megértsünk és döntést hozzunk,hogy ki mellett állunk. Ádám és Éva nem azonnal haltak meg a bűnük miatt. Dávidnak is ezt mondta az Isten a prófétáján keresztül: Nem halsz meg most! Meghalt,de nem rögtön. Látnia kellett,hogy a bűneinek mik a következményei... Amit írtam a Simonok és Máriákban,azt elolvasta a sógornőm és tudod,hogy milyen hatással volt rá? Megkeményedett és dacosan kijelentette,hogy a Bibliában ez nincs benne,pedig onnan idéztem!!!!! Magára ismert és a "Te vagy az az ember! " úgy mellbe vágta,hogy dühkitörései voltak,kiszedte a kártyát a telefonjából és elhatárolódott. Tőlem retteg,nem ok nélkül. Vagy 8-10 éves lehettem,amikor az anyám orra alá dugtam a fotót,amit készített rólam. Megkérdeztem tőle,hogy miért készített rólam kiskoromban "pucér nős képet" és a többiekről miért nem. Tudod,hogy mit válaszolt zavarában? Azt,hogy szép voltam és nem látszik a nemi szervem rajta. Azt mondtam neki,hogy más minden látszik és én nem akartam,de ő így mentegetőzött: "Nem is akarhattad volna,mert kicsi voltál." Én felháborodottan mondtam neki,hogy most sem akarom és szét fogom tépni,de nem engedte. Arra kértem,hogy senkinek se mutogassa,mert szégyenlem. Az a megdöbbentő,hogy csak azért nem csinált a többiekről,mert nem volt gépe. Amikor később vettek gépet és az intézetiek kinn voltak nálunk rendszeresen megalázó képeket készített róluk. Ezeket apám később eltüzelte a kazánban....Én voltam az,akinek ez nagyon nem tetszett és azt hittem,hogy velem van a baj és én fújom fel a dolgokat...Látod a Timiről készült képet szétszakítva a könyveink borítóján? Anyósomat sokkolta,mikor meglátta. Beszélgettünk vele erről is és mondta,hogy a Timi nővéréről / a sógornőmről/ készített a fényképész olyan képet,amin mindene kinn van és ki is volt rakva mamáéknál,de Timiről nem. Sok dolog nem tetszett anyósomnak a nagyobbik lányánál és nálunk próbálta elmondani. Tudta,hogy a lányait a nagybácsi molesztálta,de nem akart szembenézni vele. Túl nagy trauma volt neki,hogy szembe nézzen vele. Olyan ez,mint amikor mindenki tudja,hogy alkoholista az apa,de nem mer szembenézni vele a család. Úgy mondjuk ezt,hogy "dinszaurusz a nappaliban"... Egy példa: Egyed Péterről mindenki tudta,hogy sok lányt tönkre tett a táborokban és mindig új aktuális barátnője van,de csak én mertem neki menni...Már 1994-ben a szolnoki táborból haza akarták küldeni,mert a lány szobában az ágy alól húzták ki,ahova a lányok bújtatták,de akkor/is/ megúszta...Az áldozatokra jellemző a rejtett agresszívitás és ha így olvasod újra az első könyvemet,totálisan más szemszögből fogod látni a dolgokat. Engem otthon és az iskolában,majd a munkahelyen is értek szexuális és egyéb traumák. Olyan lettem mint Rambo,aki veterán betegséggel küzdött. Az élete háború és ha trauma éri harcolni kezd...Mi itt hadszintéren élünk,mióta megszülettünk és a háború addig tart,míg itt a földön élünk....Sátán ellen harcolunk és nagy baj,ha ezt nem így látjuk. Hova költözzünk,hogy Sátántól szabaduljunk? Minden nap itt van és ő nem adja fel.Nyugalomban és békében élsz? Vigyázz... Ez áll a Bibliánkban:" Halálra adja pedig testvér testvérét,apa gyermekét,támadnak magzatok szüleik ellen és megöletik őket....Azért ne féljetek tőlük,mert nincs olyan rejtett dolog,ami napfényre ne jönne és olyan titok,ami ki ne tudódna....Mert azért jöttem,hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja,a lány és az ő anyja,a meny és az ő anyósa között.És az embernek ellensége az ő családja.Aki inkább szereti apját és anyját,hogynem engem,nem méltó hozzám és aki inkább szereti fiát és lányát,hogynem engem,nem méltó hozzám. És aki fel nem veszi az ő keresztjét és nem követ engem,nem méltó hozzám.Aki megtalálja az ő életét,elveszti azt és aki elveszti az életét értem,megtalálja azt...." Máté ev.10 fejezet. Ugye,hogy így más olvasni ezeket? A miértekre választ adott Jézus már akkor. Ők nincsenek megtérve és a vágyaik,a sóvárgás démona irányítja őket. Kiszolgáltatottak voltunk nekik és kihasználták....Most is ezt teszik....

 

 

 

Oldal: Amikor az anya pedofil
Pedofília áldozatok - © 2008 - 2025 - pedofiliaaldozatok.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat