A megbocsátás és felejtés nevű ZSÁKUTCA

Maguk az áldozatok a gyógyulás első fázisában (vagy még akkor, amikor nem akarnak szembenézni a problémával) gyakran beleesnek a megbocsátás és felejtés nevű zsákutcába. Mert bizony ez zsákutca. Nem vezet sehová. Úgy gondolják, ha megbocsátanak látatlan az agresszoruknak, akkor meg fognak könnyebbülni és képesek lesznek elfelejteni a múltat. Ők maguk lepődnek meg, hogy minél jobban erőltetik a dolgot, annál jobban nem működik. Főleg nem konfrontáció nélkül. Nem működik az a dolog, hogy én most a pedofil nagybátyámnak megbocsátom azt a sok-sok évet, amit elvett tőlem! Ez nem működik, mert amikor megint végiggondolom az egészet, vagy bármi eszembe juttatja, akkor haragot, fájdalmat és gyűlöletet érzek újra és újra! És olyankor úgy érzem, a halálbüntetés számára jogos lenne. Az ellopott gyermekéveket, az ellopott gyermek életet NEM lehet csak úgy megbocsátani és elfelejteni. Mondjuk valakit 10 évig nyomorgatnak. 10 évet ellopnak az életéből. És mondjuk az áldozat 80 éves koráig fog élni. Felfogjuk, hogy a maradék 70 évet micsoda kínban, fájdalomba fogja leélni, mert a traumák teljesen tönkre tették az életét, és próbálja a szilánkokra tört életét helyre hozni?! 70 év is kevés, hogy feldolgozza a traumát úgy, hogy képes legyen megbocsátani és felejteni. "Hintázni", "fejet rázni" lehet, hogy ne kelljen rá gondolni....de ott van. Mint egy fekete árnyék meghúzódik a háttérben, de látod, érzed, felfogod. 

A másik gond a megbocsátással és a felejtéssel az, hogy látatlan ezt nem lehet. Az úgy nem megy, hogy én magamban, otthon azt mondom, hogy "Jóska, megbocsátok neked". Mert lehet, hogy egy pillanatig működik, aztán mondjuk este szeretnék a férjemmel kettesben lenni. Azzal a felnőtt férfivel, akit nagyon szeretek. És akkor bevillan egy kép a férjem érintésétől....visszaugranak az emlékképek, amint a nyanvadt, degenerált nagybátyám benyúl a szemérmembe és ott matat! És érzed a szagokat, és az érzéseket! És a férjedet ellököd! Azt az embert, aki soha nem bántott téged, hanem mindig is csak szeretett és jót akart neked! Na, akkor kinyílik a bicska az ember zsebében, és a pár órával ezelőtti "megbocsátás" semmibe vész, és ölni szeretnél! Azt a rohadékot! Aki által most még szegény férjedet is tönkre teszed! Őt, akinek semmi köze a mocskos múltadhoz, amit nem te választottál, hanem egy nyanvadék rád akasztott! Tehát ez a "bocsáss meg és éld boldogan az életed" elmélet nem működik. Főleg, hogy a szar amarra jól van. És nem tett semmit, hogy meg tudj neki bocsánatni. Nem jött csúszva-mászva, sírva, könyörögve, hogy "megbántam, bocsáss meg!". Ő miért nem mantrázza ezt nekem?!

Amit még gyakran hallok: "Isten is megbocsátó, te miért nem?". Ezt azok a fazonok szajkózzák (mantrázzák), akiknek halvány lila gőzük sincs arról, Ki az Isten! Nincs kapcsolatuk Vele, nem ismerik, vagy csak ismernek Róla valamit, valami olyat, amibe szeretnének belekapaszkodni. Mivel az Isten a saját képére és mására teremtett bennünket, az érzéseink is hasonlóak Vele. Persze, Ő nem bűnös, Ő tökéletes. De azt tudjuk Róla, hogy nem viseli el például, ha mást imádunk Őhelyette. Nem tűr meg semmilyen riválist. Féltékeny. Meg is tiltja bármi bálványimádását. Ergo: mi is féltékenyek vagyunk másokra. Elvárjuk például a férjünk/feleségünk életében, hogy csak mi legyünk neki a legfontosabbak. Ez természetes dolog is. Nos, és itt jön az Isten-féle megbocsátás és felejtés. Az igaz, hogy mindenkiért meghalt. Ezzel ajánlva fel mindenki számára a kegyelmet. Bárki elfogadhatja azt! De el kell fogadni! Ezt azt jelenti, hogy tisztázod Vele a dolgaidat. Bűnbocsánatot kérsz! Esdeklel Nála kegyelmért! Kéred, hogy bocsásson meg! Hány személy kell ehhez? KETTŐ! Igaz? Isten és Te! Te kéred / könyörögsz, hogy bocsásson meg neked a bűneid miatt, Ő pedig megteszi, hogy megbocsát, és többet nem emlékezik meg róla. Értjük, hogyan működik? Nem elég, hogy Ő megbocsát neked, neked azt kérned kell! Tehát ezért nem működik az, hogy én csak úgy magamban megbocsássak a nagybátyámnak, aki leszar magasról. Jöjjön, kérje a bocsánatomat! Teljes szívből! Akkor megbocsátok és nem emlékezek meg róla többet! Addig viszont nincs kegyelem! Mert nem kéri!

Sajnos nagyon sok áldozatba belesújkolják a megbocsátás dogmáját, és az a szerencsétlen nem képes a gyógyulás útján elindulni, mert azt mantrázza, hogy neki meg kell bocsátania az agresszorának. Tehát: nem tehet semmit, nem gyógyulhat, nem nézhet szembe a traumáival, nem lehet dühös, mérges, nem utálhatja a perverz megrontóját, mert azt nem illik,nem szabad. Neki nem szabad olyannak lennie, neki áldott jó léleknek kell lennie, és meg KELL bocsátania...mégha igazán nem is tudja, mit, mert azt sem engedik neki, hogy felidézze, mi történt vele. És akkor itt jön: a kábítószerezés, alkoholizmus, prostitúció, öngyilkosság stb. Nem engedi a környezet, hogy értékesnek találja magát az áldozat. Mert, amikor meggyalázzák, akkor utána már úgy kezelik, mint egy használtat. És ez be is ivódik az elmébe. Ha szembe nézne a traumákkal és kiengedné a rejtett agressziót...képes lenne feldolgozni a múltat. De ez bizony azzal jár, hogy mindenkit előszed az áldozat: a szülőket (ők szolgáltatták ki), a rokonokat (tudták, ismerték az elkövetőt) és a perverz agresszort. Megindulna a lavina. Ki szeretné, ha rámutatnák a főbűnére?! Senki. Ezért elnyomják, ellehtetlenítik azt az egyetlen egyet, aki ki akar törni.

A pedofília olyan, mint egy nagy dinoszaurusz a nappaliban. Mindenki tudja, hogy ott van; mindenki látja, hogy ott van, de úgy tesznek, mintha nem létezne. Nem szabad róla beszélni, nem szabad észrevenni, hogy ott van... Az meg csak hadd zabálja degeszre magát, hadd nőjjön még nagyobbra. Nem számít! Ha úgy teszünk, mintha nem lenne ott, akkor nincs ott!

 

 

Pedofilia = dinoszaurusz a nappaliban - ott van, de mindenki úgy csinál, mintha nem lenne ott 

Oldal: A megbocsátás és felejtés nevű ZSÁKUTCA
Pedofília áldozatok - © 2008 - 2025 - pedofiliaaldozatok.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat